Többször említést tettem már arról fórumokon, hogy az USA-ban lévő toborzás alapanyagául főként az anyagilag rosszul állók szolgálnak. Ez persze általánosítás és túlzó leegyszerűsítése az egésznek, de nehéz nem észrevenni e jelenséget. Nem mintha új dologról lenne szó, hiszen korábbi századokban is kiugrási lehetőséget jelenthetett a katonaság.
Korábban egyértelmű volt, hogy egy nagyon szegény család, akinek nem volt tulajdona a gyermekét kolostorba adta, ha tehetséges volt és fiú, akkor papnak ment, a másik lehetőség pedig a katonaság volt. Sok minden hasonló is volt a két életforma között és megannyi különbség is jellemezte őket, de annyi bizonyos: jobban éltek, mintha nem ezt az utat választják. Jegyezzük azért meg, nagyon sok pap nem paphoz illő módon élt, nagyon sok katona nem szeretett volna az lenni, ami. Biztos volt olyan is, akinek tetszett és biztos volt, aki később megkedvelte nem szabadon választott életformáját.
Talán a papság és a kolostor nem (legalábbis hazánkban), de a szerződéses katonai szolgálat ma sem jelent igazán mást sokak számára. A szegény réteg ifjai (egyre inkább leányai is) és a gazdasági hanyatlásnak induló középréteg gyermekeinek egyre nagyobb része választja ezt a lehetőséget. Ezt támasztja alá az, amit két cikkben is olvastam [1], [2].
Magyarországon is elindult már ez a folyamat és ha jósolni kellene, akkor azt mondom, hogy még fokozódni fog ez a jövőben. Miért? Pontosan: nem áll jól a szénánk (se a gázunk, tegyük hozzá).
