Augusztus 20-a nemcsak Szent István szentté avatása, az államalapítás és a keresztény Európába való integrációnk ünnepe, hanem ezen a napon zajlik a katonák, rendőrök tisztté avatása is.
Szinte hihetetlen, de a forgalmi dugók mellett megint a politika miatt válik ismertté a tisztavatás. Tavaly a Magyar Gárda volt téma, idén a Szent Korona. Történt ugyanis, hogy a politikai és ideológiai nézetek különbözősége okán nem egységes az álláspont, miszerint a Koronának a tisztavatáson a helye. A MSZP-SZDSZ álláspont szerint a Koronának azért nincs helye a Tisztavatáson, mert csorbul általa a Köztársaság eszméje, vagyis monarchista vonást visz az ünnepségbe.
A KDNP-FIDESZ viszont a 2000. évi I. törvényre (Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról) hivatkozik és arra, hogy az ünnepség maga sem köztársasági eredetű. Ezenkívül rámutatnak arra, hogy az avatáson jelen vannak történelmi zászlók (árpádsávos is).
Nézzük a tényeket: 1. a tisztavatás Horthy Miklós kormányzó idejében lett 20-i ünnep. Létezett azonban előtte is a Monarchiában, ahol a mindenkori uralkodó születésnapján zajlott. 2. A Szentkorona-tan rendkívül röviden a király felett lévő állam, országot testesíti meg (értsd: uralkodók jönnek-mennek, az ország marad), így nem monarchista önmagában.
Ezeket figyelembe véve érthető, ha sokan, akik a tisztavatás idei formáját elvetik, azt mondják: minek egyáltalán tisztavatás?
Másfelől a Szent Korona (ahogy a turul is) nem ma vált a politikai csatározások egyik szimbolumává. Mindkét fél túlzásokba bocsátkozik és nem elképzelhetetlen, hogy ennek az igazán szenvedő alanya a katona (és tegyük hozzá) az ország lesz.
