Jókat szoktam derülni, amikor a szexuális élet kezdetéről és a szexuális betegségek kapcsolatáról szóló vitákat olvasom. Igazi egymás mellett elbeszélős írások és beszédek ezek. Az egyik fél az önmegtartóztatásban látja a megoldást, a másik meg eleve kizárja ennek megvalósíthatóságát.

Zavar van abban is, hogy mikor kezdik el a szexuális életüket a fiatalok. Miközben a legtöbb országban 18 év alatt elképzelhetetlen, vagy legalábbis erősen korlátozott jogilag két fiatal szexuális kapcsolata, pláne, ha az egyik felnőttkorú, vannak országok, ahol 21 alatt igaz ez. Mindezt megerősíti a kiskorúakkal elkövetett szexuális visszaélések ténye. Mégis evidenciaként kezelik, hogy 13-14 év körül normális ez fiatalok között. Ezt bizonyítja, hogy a szexuális felvilágosítást is egyre korábbra szeretnék helyezni, nálunk például jelenleg az ötödik osztályban esedékes.

Aztán vannak ilyen adatok is: magyar szakember szerint nálunk például az elmúlt években évi 95-97 ezer szülésre 55-60 ezer művi abortusz jutott, amiből 6-8 ezret fiatalkorú lányokon végeztek: ez körülbelül 12 százalék!

Miközben a védekezés a legnagyobb gondja, úgy látszik, az oktatásnak, a fiatalok az internetnek "köszönhetően" tájékozottabbak annál, hogy komolyan vegyék egy szexuális nevelést célzó oktatást. Nem is beszélve arról, hogy az iskola mennyire alkalmatlan lehet ilyenre. Másfelől hihetetlen, hogy miközben szexuális témában mennyire jártasak, még a középiskolás diákok sincsenek képben a menstruáció lényegével. Hol van ettől egy párkapcsolat és a vele járó esetleges lelki és testi következmények feldolgozásának ismerete, képessége?

Külön téma lehetne így még a HPV oltás is, amelyet szintén a 12-14 éveseknek szánnak. Most arról nem is beszélve, hogy egy oltásnak milyen mellékhatásai lehetnek, más szintén fontos egészségügyi ellátás, így például az abortuszok nagy száma és a normális családmodellre nemhogy nem szánnak pénzt, mégcsak nem is téma.